2010 novemberében megjelent az európai piacon is az a játék, mely a Nintendo egyik újítását, a Remote Plus (Remote irányító beépített Motion Plussal) irányítót volt hivatott reklámozni, bemutatni. Maga a játék az új eszközzel egy csomagban került piacra.A japán Artoon cég által készített FLINGSMASH-ről van szó.
Lássuk a külcsínt. Maga a borító egészen jópofa. Színes, akciódús, látszik, hogy nem egy grafikai csodának leszünk tanúi.
A kézikönyv színes, angol nyelvű (itt is van többnyelvű plusz kézikönyv, melyben sajnos a magyar nyelv ismételten hiányzik). Részletesen mutatja be az irányítást, képekkel illusztrálva. Néhol "jó-ha-tudod" buborékokkal adva többletet. Átlátható, nem zavaros.
Maga a játék, oldalnézetes, 2 dimenziós térben mozog. A történet szerint egy nép békésen élt a Suthon szigeten, ám egy szép napon a gonosz, minden hájjal megkent Omminus a sziget elfoglalására tört, mert ez a kulcs a világ elfoglalásához. A sziget lelke, egy mágikus pálmafa (hehe) ezt nem tűrte jól, zavart támadt az erőben, és a hercegnő (akit valamiféle szimbiózis fűz a pálmához) ágynak esett. A bölcs és kellően koros királynak nem volt más választása, előkereste azt a kincsesládát, melyben a szigetet (és ezzel a világot is) megmentő hős szunnyad (hehehe). Kis barátunk olyan, mint egy ping-pong labda, leszámítva a kontyot és a végtagjait. Ő Zip. Mint láthatjátok, elég elborult kis történet ez, nagyon jót szórakoztam rajta.
A játék, mint mondtam, 2D-s, a játékos feladata egyszerű. A Suthon sziget fel van osztva különböző részekre. Minden rész 4 pályát tartalmaz, ebből háromnál az a cél, hogy pályánként min. 3 csodaérmét szerezz, mellyel a mindegyik végén lévő kagyló odaadja neked az igazgyöngyöt. Ha megvan a három igazgyöngy, irány a negyedik pálya, ahol a főellenfél (boss) vár rád. Ennek legyőzése után jutsz el a következő részhez. Minden pálya végén értékelést kapsz, mely pontokban és ahhoz kapcsolódó ranggal (B, A és S; ebben a sorrendben) mérnek. Ha minden részeknél a három gyöngygyűjtő pálya mindegyikén megvan az A rang, akkor egy minijátékot (minigame) kapsz ajándékba. Ha mindhárom pályán az S rangot is eléred, egy új pályát kapsz fáradozásodért cserébe.
Az irányításról pár szót. Egyetlen irányítóra van szükség, ez a Remote. Magát a karaktert úgy irányítjuk, hogy suhintunk valamely irányba, és ő arra mozdul, így törve utat magának az akadályokon és így üti ki a pályán előkerülő ellenségeket. Ha egy helyben marad egy időre, elkezd vörösödni a karakter és érdekes hangot hallat. Ilyenkor "feltöltődik" némi energiával (vagy csak mérges, fene tudja). Ekkor sokkal nagyobb erőt képvisel, amire egyes elemek áttörésénél van szükség. Képesek vagyunk megállítani is bármikor a karaktert az A gomb megnyomásával. A játéktérben folyamatosan előre halad a képernyő, visszafelé nem. Arra is vigyázni kell, hogy ha sokáig a képernyő jobb oldalán van a karakter, akkor megjelenik egy hidraszerű lény, aki megeszi, ezzel életpontot elvéve. Az pedig, ha elfogy, akkor vége a kalandnak. Maga az irányítás egyszerűnek hangzik, mégis kissé frusztráló, főleg ha az ember megpróbálja izomból játszani, még rá is szólnak! Azt vettem észre, előfordul az is (bár ritkán), hogy nem veszi figyelembe, mely irányba hadonászunk. Hátrafelé évente egyszer megy a karakter (nem a képernyő!). Bár az is lehet, én nem csináltam valamit jól.
A játékot egy, de akár két személy is játszhatja. Ekkor a másik játékos a szomszéd sziget hölgyhőse, Pip jön segíteni barátjának (aham...barátja...persze...)
Azt tapasztaltam, hogy két játékos módban jóval könnyebben boldogul az ember, hatékonyabb, és a bónusz tartalmak is gyorsabban elérhetőek. Már csak találnia kell az embernek egy családtagot/barátot/szomszédot, aki képes vele együtt játszani. Mert a játékélmény az elején még magasan van, jókat röhög az ember, aztán...kezd kissé langyosodni. A főellenfelek ellenben változatosak, azok dobnak a játékélményen. Próbálkoznak a fejlesztők nehezítésekkel is (egyik részben pl. zsugorodik a hős, így nehezebb célozni). Nem azt mondom, hogy embertelenül monoton, de fél óránál tovább nem köti le az embert. Az elnyerhető bónusz minijátékok pár perces ökörködésre jók, főleg, ha nem egyedül próbáljuk ki.
GRAFIKA: szép, színes, letisztult. Nem fogod tőle hanyatt vágni, de komolyabb gondom sem volt vele. Egy közepest megérdemel. Mind az 50, mind a 60 Hz-es módot támogatja. 6/10
HANG/ZENE: Rendben volt. A főcímdal fülbemászó, tetszetős. A karakterek hangja vicces, nem túl idegesítő, mondjuk nem is beszélnek sokat. Effektek rendben. Mondjuk a főgonosznak azért illett volna egy szinkronhangot találni, feliratozva nem az igazi. 7/10
JÁTÉKÉLMÉNY: Mint mondottam, fél óráig remek szórakozás, utána viszont már csak percek kérdése, hogy mikor hagyja abba az ember. Hiába a Motion Plus, maximum a csuklóm kaphat fájdalmat a sok suhintástól, más testrészt nem igazán mozgat meg. A néhol zavarodott irányítás sem tesz jót a megítélésének. 4/10
ÖSSZEGZÉS: Ha van egy szabad fél órácskád, egyszer érdemes kipróbálni, de komolyabban nem szabad venni. 5/10.
Erre mindenképpen figyelj oda, ellenkező esetben megeshet, hogy a televíziód által nem (vagy nem megfelelően) működtethető játékot veszel (azokra NTSC vagy SECAM felirat kerülhet).
Az eszköz két módon csatlakozik a Wii konzolhoz. Egyrészt vezetékkel összekapcsolja az ember a Remote irányítóval (annak alján van egy csatlakozó nyílás, oda kell behelyezni a Nunchuck vezeték végét), így azon keresztül érzékeli a rendszer. Másik lehetőség, ha vezeték nélküli típust veszünk (ami természetesen drágább is), így közvetlen kapcsolat létesül a konzol és irányító között. 
